VONULÓ DARVAK - Kiállítás Szemadám György Munkácsy Mihály-díjas festőművész, érdemes és kiváló művész alkotásaiból az Első Magyar Látványtár gyűjteményéből.
- csigoartfest
- márc. 10.
- 3 perc olvasás
Frissítve: 3 nappal ezelőtt
2025. július 05.- 2025. szeptember 13.
Szemadám György festőművészt az elmúlt évtizedekben már többen nevezték polihisztornak.
A Csigó Malomban képzőművészeti munkásságával ismerkedhet a kedves látogató. A kiállításunk annyiban rendhagyó, hogy csupán egyetlen gyűjteményből, az Első Magyar Látványtár anyagából válogat.
A Látványtárban - mondhatni- e szerteágazó és terjedelmes életmű keresztmetszete őrződik. Az az érzésem, hogy érdemes megemlíteni egy fontos adalékot, amely ismeretében a látogató többet tud meg a művész alkotói és Látványtár gyűjteménygyarapítási módszereiről. Arra gondolok, hogy Szemadám György itt látható képeinek, munkáinak jó néhány darabja-bizonyos értelemben - Látványtári inspirációnak köszönheti létét. Mire gondolok? Hosszú éveken át sok-sok képkeretet vittünk el a festő műtermébe, mondván: ezekbe kérünk képeket festeni. Ez a megbízás természetesen nemcsak a képek méretét döntötte el, a Mester kifinomult stílusérzéke „vette a keretek üzenetét” és így a megszületett alkotások teljes harmóniában egyesültek a keretekkel.
Máskor meg háborús sérült, vagy éppen sértetlen régi, de érdektelen képeket vittünk a festőnek, hogy keltse új életre azokat, amelyek többsége kedvére való inspirációul szolgált.
Érezzék jól magukat, élvezzék ezt a nem hétköznapi kiállítást, majd látogassanak el a szomszéd faluba, Diszelbe, ahol a Látványtár –szintén malombeli- kiállításaival találkozhatnak.
Viszontlátásra.
Vörösváry Ákos
az Első Magyar Látványtár művészeti vezetője
Szemadám György 1947-ben született Budapesten. Fiatal éveiben érdekelte az ornitológia, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület nyilvántartása szerint madárgyűrűzési jogosultsággal is rendelkezett, bár gyűrűzési tevékenysége csak két naptári évre terjedt ki, 1963–64-ben.1967 és 1975 között a Fővárosi Állat- és Növénykertben a nagyragadozók ápolójaként, majd főápolójaként tevékenykedett.
1979-től gyermekek és felnőttek részvételével vezetett képzőművészeti köröket és alkotótáborokat, tartott egyéb képzőművészeti foglalkozásokat, elmegyógyintézetekben végzett művészetterápiás munkát, családsegítő központokban pedig hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok kreatív foglalkoztatását vezette. 1982–1993 között a Magyar Nemzeti Galériában működő GYIK (Gyermek és Ifjúsági Képzőművészeti) Műhely tanára, 1988-tól vezetője. 1992–1993-ban a Magyar Művelődési Intézet főmunkatársaként, 1998–2001 közt elnökségi tagjaként működött. 1997–1999 közt a Magyar Televízió Vizuális Művészetek Szerkesztőségének főszerkesztője volt.
Vaszkó Erzsébet következetes, meg nem alkuvó személyisége és festészete alakította indulását. Mellette korai munkáira Bálint Endre, Barcsay Jenő és Korniss Dezső munkássága is hatott. Az 1960-as évek végén csoporttá szerveződő, magukat önerejükből felküzdő avantgárd fiatalok egyik vezető egyénisége. Az 1970-es évek első felében több happening és performansz résztvevője, szervezője.
Festményei stilizált, jelszerű állatokat, sokszor madarakat megjelenítő, elvont, formatöredékeket bemutató ábrázolások, melyeknek stiláris jellemzői a redukált formák, a hangsúlyos színmezők és a határozott kontúrok. Az 1980-as évek második felétől kifejezésmódja klasszicizálódik, figurálissá válik és festésmódját az aprólékosság, a kidolgozottság, az erős kontúrok jellemzik, miközben részben megmarad korábbi tematikáinál.
Képein elszigetelt festői jeleknek, azok összefüggésének tárgyi azonosíthatósága helyett egy-egy idea tárgyiasul a festői jelek kapcsolódásában, s ezek a gondolatok hol technikailag rendkívül kimunkáltan, hol a technika milyenségére kérdeznek rá, vagy emberi problémákat feszegetnek. A Boldogasszony című, egyik legsikeresebb csoportos vándorkiállítás résztvevője, e kiállítás elindult 2010. március 4-én Makovecz Imre megnyitó beszédével a budapesti Forrás Galériából, bejárta Magyarország, Szlovákia, Ukrajna, Románia számos városát mintegy erősítve a magyarság összetartozás érzését.
1969 óta kiállító művész, 1969 és 2011 közt 49 kiállítása volt itthon és külföldön. Mint művészeti író is kitűnik művészeti kritikáival, esszéivel, művelődéstörténeti, művészettörténeti és művészetelméleti köteteivel. A filmes szakmában is értékek alkotója. Az irodalmi és művészeti élet társulatainak aktív részvevője, gyakran vezető egyénisége.
Díjak, elismerések:
A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (1997)
A Szolnoki Képzőművészeti Filmszemlén filmje, Az elvesztett Paradicsom különdíjat nyert (2000)
Munkácsy Mihály-díj (2001)
Művészetpedagógiai díj (2003)
Simsay Ildikó-díj (2005)
A Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola Baktay-nagyérme (2006)
Érdemes művész (2015)
Szolnoki Nemzetközi Képzőművészeti Filmfesztivál, életműdíj (2016)
Kiváló művész (2021)
Források: Wikipédia
Comentários